Nyugalomban szülni

 

Hozd világra a babádat boldogságban, nyugalomban, gyengéd, támogató gondoskodással teli környezetben

Márpedig képesek vagyunk szülni….

 

babafej 

 

A nyugati kultúra és orvoslás arra tanított bennünket, hogy a testünkre és a tudatunkra úgy tekintsünk, mint két különálló és külön működő dologra. Arra, hogy nincs kapcsolat a kettő között, ezért nem is befolyásolja egyik a másikat. Azt mondja, hogy a gondolataink nem hatnak az egészségünkre. Ez a gondolatmenet lelhető fel a kórházi szülési protokollban is, ahol az az általános, hogy steril körülmények között, megvilágítva, sokszor kifeszítve, ágyhoz kötve (infúzióval), étel és ital nélkül, idegenek között, hidegben kell szülni.

Pedig nem volt ez mindig így. A 19. századi orvosok még tudták (tankönyvben tanították), hogy a szülés az a testi és lelki folyamat, amelyhez a lehető legnagyobb ellazulás szükséges.

Bármilyen apró zavaró mozzanat, melyet a vajúdó nő átél, leállíthatja vagy visszafordíthatja a folyamatot.

Lehet ez egy esemény vagy egy olyan személy jelenléte, aki megzavarhatja az anyát a befele fordulásban, kellemetlen érzéseket keltve benne. Kizökkentheti abból a tudatállapotból, melyben teljesen átadja magát a természet/ a teste erőinek. (Éppen olyan ez, mint a vajúdó emlősállatnál, aki csak akkor és ott tud szülni, ahol és amikor biztonságban, nyugalomban érzi magát, ösztönösen keresi a helyét.) A 19. századig éppen ezért az orvosok (akik abban az időben férfiak voltak) tudták, hogy egészen a szülés pillanatáig a vajúdó asszony hálószobáján kívül kell tartózkodniuk. A férfi mivoltuk szégyenérzetet kelthet az anyában, akitől azt várnánk, hogy kitárulkozzon, elengedje magát ahhoz, hogy a szülés szakaszai rendben maguktól megtörténjenek.

Hiszen a szülés is olyan intim tevékenység, mint a foganás. 

A női testben a vajúdás és szülés alatt változnak a hormonszintek. A prosztaglandinok, az oxitocin, az adrenalin és az endorfinok azok az anyagok, amit a test ilyenkor termel. ” A prosztaglandinok a méhszájra hatnak, felpuhítják és elvékonyítják, hogy előkészítsék a szülésre.” Az oxitocin a méhösszehúzódásokért felel. Az oxitocin segíti a szülés haladását, az adrenalin gátolja. [(hiszen úgy felpörget bennünket, erősek és gyorsak leszünk általa, hogy képesek legyünk harcolni vagy menekülni) Van az adrenalinnak egy ún. magzatkilökő hatása is, erről a későbbiekben beszélek.)] 

Tehát látszik, hogy egy férfi minőség a maga robusztus, erős és racionális mivoltával az esetek többségében – pláne ha az egy idegen férfi – képes hátráltatni vagy visszafordítani a természetes folyamatot. A nőknek ilyenkor szeretetteljes, bizalmat keltő légkörre, testi és lelki támogatásra van szükségük, hogy egy komplikációmentes – alacsony kockázatú – terhesség végén, természetes hüvelyi úton világra tudják hozni babájukat. A természet csodálatos, az emberi test is az! Képesek a nők szülni egyéb beavatkozás nélkül!